|
A forradalom után csaknem egy évig az MFA3 hatalmi szervei kormányozták az országot. Ez alatt az egy év alatt kialakultak a pártstruktúra főbb szegmensei is. A politikai rendszer e két ága között végig feszültség uralkodott, mert másképp képzelték el Portugália jövőjét. Ám végül 1975. április 11-én a két oldal megállapodott egymással az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállításáról4, és éppen egy évvel a forradalom után a lakosság megválasztotta a testületet a pártok jelöltjei közül, amely júniusban el is kezdte az új alkotmány kidolgozását. A munka közel egy évig húzódott, elsősorban a reakciós erők ellenállása miatt. Így csak 1976. április 25-én - a forradalom tiszteletére - lépett hatályba az új alaptörvény, amely meglehetősen terjedelmesre sikeredett, összesen négy fejezetből és 312 paragrafusból állt. A konzervatív diktatúra a pártstruktúrára is rányomta bélyegét: az alkotmányozó gyűlésben jelentős erőt képviselt a Szocialista Párt és a Kommunista Párt. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az új alkotmány Nyugat-Európa első és egyetlen olyan alaptörvénye lett, amely az állam céljaként kifejezett formában a szocializmusra való átmenet biztosítását jelölte meg. Így felerészben szocialista alkotmány született. A régi rendszer visszatérésétől való félelem miatt két figyelemre méltó paragrafus is bekerült a szövegbe: egyrészt a 118. paragrafus leszögezi, hogy „Senki sem rendelkezhet egész életre szóló országos, regionális vagy helyi politikai megbízatással”5. Másrészt a 290-es és a 291-es paragrafus szerint a képviselőháznak csak a második törvényhozási periódusban, vagyis az 1980-as választás után lesz joga módosítani az alaptörvényt. Az alkotmány különleges státust biztosított a fegyveres erők számára. Az ő feladatuk, hogy továbbvezessék Portugáliát a demokrácia és a szocializmus felé, valamint hogy megvédjék az új, demokratikus berendezkedést. Ez a kiváltságosság legjobban a hatalmi intézmények területén látszott: a Forradalmi Tanácsot, az MFA szervét beemelték a legfelső hatalmak közé. Ezeken túl az alkotmány sok vonatkozásában hasonlított a nyugat-európai országok alaptörvényeire, szerkezetében és tartalmában egyaránt. Tiszteletben tartja az emberi és politikai szabadságjogokat, a szuverenitás letéteményeseként a népet deklarálta. Mivel a Gyarmati Statútumot már 1974-ben megsemmisítették, mellőz minden, a volt gyarmatokra vonatkozó cikkelyt. Az 1976-os alkotmány végül hat évig maradt érvényben. Első módosítására
|
